Élménybeszámoló a XI. Zempléni Gombafesztiválról
Tavaly még nem tudtuk, hogy idén is ott lesz. Volt szó lebontásról, átépítésről, változásokról. Azonban érkezéskor ugyanaz a kép fogadhatott minket, mint az előző évben. Na jó, a tavak vízszintje jóval alacsonyabb volt. De ez nem szeghette kedvünket! Augusztus elején újra gombászok lepték el a Smaragdvölgyet.
A szokásosan négynapos eseményre ismét érdekes és izgalmas programokat állítottak össze a Zempléni Gombász Egyesület tagjai. Csütörtök este a megnyitóval és a vacsorával el is kezdődött a hivatalos program. Benedek Lajos ismertette az "Év Gombája 2020" jelöltjeit, minden fajról külön kortesbeszédet tartva. Molnár "Storman" Ákos beszélt az étteremben elhelyezett fotóiról, ezzel együtt pedig meghirdetésre került a gombafelismerő verseny. Mezei Attila pedig néhány szót szólt gombás bélyeggyűjteményéről, melyeket szintén az étteremben lehetett megtekinteni. Boros Lajos sztárpárokat mutatott be előadásában, néhol a duóból trió lett. Meg is viccelte a publikumot két név felcserélésével, s mikor felfedte a huncutságot, felvidult a társaság a pici előadóteremben.
Pénteken csak kevesen akartak egész nap túrázni. A legtöbben inkább Szatmári Évát követtük, aki Vágáshutára invitált bennünket egy kis Kul-túrára. Néhány fős csapatokba rendeződtünk, némiképp a különböző színű cukrospapírok segítségével. Majd a falu elejétől útnak indultunk. Többoldalas feladatlapot kellett kitöltenünk, miközben alaposabban megismerkedhettünk a település történetével, múltjával és jelenével. Igazi kutatómunka volt ez, mely során nagyon jól éreztük magunkat. A Tájház megtekintésével, majd a feladatlapok közös kiértékelésével zártuk a programot. Innen több irányba indult a társaság. Voltak, akik gombák után kutattak. Néhányan azonban úgy döntöttünk, hogy partot mászunk, méghozzá a Kispartot, melynek kilátópontjáról gyönyörű panoráma tárult elénk. Hosszú időt töltöttünk fent, kipihenve a meredek utat, s meghallgatva Éva közmondásokkal és szólásokkal tarkított előadását Vágáshuta történetéről.
Miután visszatértünk a Smaragdvölgybe, megérkezett a szokásos délutáni eső, így lehetőség adódott a vacsora előtti csendes pihenőre. Kellett is az erő, hiszen az este további részét Szerencsen töltöttük, Török Lajos borospincéjéhez vitt bennünket a különbusz. Három vagy öt pohárnyi fehérbort lehetett kóstolni, s ahogy fogyott a nedű és ízlelgettük a poharak tartalmát, úgy emelkedett a már egyébként is jókedvű társaság hangulata. És hogy ne csak igyunk, együnk is valamit, vendéglátóink finom pogácsával és isteni padlizsánkrémmel is vártak bennünket. Nem csoda hát, hogy hazafelé már csendesebb volt az utazóközönség, mint odafelé.
A szombat teljes mértékben a gombászaté volt. Három irányba indultak a hirdetett túrák, mindenki kedve szerint választhatott. Hogy a másik két úton ki mit látott és hogyan érezte magát, azt nem tudhatom, de a Kőszeginé Tóth Judit vezette nagy-milici túra zseniálisra sikerült! Jó volt a társaság, a hangulat, és még ritkaságokba is belebotlottunk. Fotótémák akadtak tehát bőven, így nem csoda, hogy Judit próbált időbeli határt szabni ténykedésünknek. Ami csak részben sikerült, mert a visszaúton ugyanúgy fotóztuk a kuriózumokat, mint odafelé. De legalább jól megjegyeztük, hogy hol találtuk meg például a védett fakópikkelyes tőkegomba hatalmas csoportjait, a narancsvörös rókagombát, vagy éppen azt a szömörcsögöt, amiről kiderült, hogy fátyolos szömörcsög. Mivel időben visszaértünk, aki szeretett volna, nevezhette gombáját a szokásos szépségversenyre. A vacsorát követően fény derült arra, melyik is a legszebb a benevezett gombákból, kihirdetésre került a felismerőverseny eredménye is, valamint két előadást is meghallgathattunk. Dima Bálint folytatta a Répáshután elkezdett sorozatát Nagygombáink új adatai molekuláris és morfológiai adatok alapján 2. címmel, Molnár "Storman" Ákos pedig A gombászat viharos oldalával ismertette meg a hallgatóságot. Az este további része már kötetlen formában zajlott, melyet megszínesített a gyöngyösiek elmaradhatatlan macoksütése is.
Vasárnap a reggelit követően voltak, akik még vállalkoztak a levezetőtúrára, mások inkább hazafelé vették az irányt. Gyorsan eltelt ez a néhány nap, jó társaságban repül az idő. És annyi minden történt, hogy vagy csak bővebben kifejtve, vagy csak címszavakban lehet róla beszélni. Olyanokban, mint a gomba, fesztivál, jókedv, móka, kacagás, régi barátok, új ismerősök, jó beszélgetések, jó hangulat, túrázás, szép tájak, fényképek, gombás bélyegek, előadások, finom ételek, macok, dominózás, Kul-túra, Bor-túra, határozás... És még napestig sorolhatnám.
Köszönet a szervezőknek mindazért az élményért, amivel gazdagodhattunk a XI. Zempléni Gombafesztivál alkalmával! És remélem, egy év múlva ismét legalább ennyien, ha nem többen részt vehetünk majd a következő smaragdvölgyi rendezvényen!
Fotók, Tagok, vendégek fotói. Pár kiegészítő adat: 114 regisztrált résztvevő, 40-50 külső érdeklődő, 265 gombafaj a fajlistán. Köszönjük mindenkinek hogy jelenlétével megtisztelt bennünket, a gombagyűjtő, határozó munkát, a vidámságot.