Kérjük támogassa Egyesületünket adója 1%-ának felajánlásával. Zempléni Gombász Egyesület 18446861-1-05

A Zempléni Gombász Egyesület 15. születésnapi ünnepsége

Az egyesület tagjai, barátai, támogatói, „gombásztestvérei” egy megható és egyben vidám estén vehettek részt. Címszavakban a következőképpen lehetne leírni: találkozások, összegzés, emlékezés, kapcsolaterősítés, játék, finom falatok, jövőbe tekintés, szakmaiság és barátságok. És persze torta és tánc. Mivel így a szavak egymásutánja csak azoknak mond valamit, akik jelen voltak február 22-én a Hunor Hotel szépen terített asztalainál, álljon itt egy kicsit részletesebb beszámoló is.

Sokan izgatottan készültünk az estére, hiszen minden ilyen alkalom nemcsak akkor, abban az időpontban veszi kezdetét, ami a meghívón szerepel, hanem jóval korábban. Kik fogadják majd el a meghívásunkat? Mennyire lesz gördülékeny a lebonyolítás, Finom lesz-e a torta? Kibírjuk-e sírás nélkül a tíz elhunyt gombásztársunk fotóinak megtekintését? És még sorolhatnám a számtalan kérdést… Már a kitűzött kezdési időpont előtt egy órával szállingóztak a vendégek: zempléni, kárászi, szegedi, debreceni, pesti, miskolci, bakonyvidéki gombászok. Gyülekeztek a kvízjátékra felajánlott ajándéktárgyak. Igazából csak 4-5 tag tudta, hogy nem a szokásos tombolahúzásban lesz része az ünnepre érkezőknek, hanem egy kvízjátékban. Mikor mindenki a terített asztalnál ült, kezdetét vették a köszöntések, társegyesületek részéről a születésnapi jókívánságok. Akik nem tudtak eleget tenni a meghívásnak, levélben tolmácsolták üdvözletüket, érzéseiket a Zempléni Gombász Egyesület felé. Neveket szándékosan nem emelek ki, majd egy felsorolás mutatja az írás végén, mely egyesületek fejezték ki nagyrabecsülésüket azzal, hogy képviselőik elfogadták meghívásunkat. Ezután bő félórás zenés-képes összefoglalót tekinthettünk meg az egyesület 15 évéről: kiállítások, kirándulások, túrák pillanatképei tárultak ismét elénk. Ilyenkor előtörnek az emlékek, ki kivel melyik programon tévedt el vagy ázott ronggyá, ismerte meg leendő párját… A kinézetében is „megnyerő”, fantasztikusan barna tortára (természetesen ezt egy csokiimádó írja) 15 darab tűzijáték került, melyek fényei megvilágították a boldog, örömteli, elérzékenyült arcokat. Egy egyesület életében 15 év hosszú idő. Arcok tűnnek fel, majd el, átmenetileg vagy véglegesen. Én is a boldog elégedettség és a kicsit szomorú emlékezés mérlegén egyensúlyoztam ezekben a pillanatokban. Sok mindent letettünk az asztalra, voltak nagyon szép és igen nehéz pillanatok. Példaértékűek vagyunk országos szinten, mert olyan fantasztikus elnökeink, egyesületi vehetőink, szervezőink voltak mindig, akik egyensúlyt tartottak a szakmaiság, szakmai hitelesség és a gombászbarátságok terén.

Itt mégiscsak megszegem a fenti szabályomat, leírok egy nevet: Kőszeginé Tóth Judit. Az ő töretlen kitartása, fáradhatatlan összetartó ereje miatt vagyunk ilyen ügyesek és példaértékűek más civil egyesületek számára is! Személy szerint én is átfuttattam az emlékeimben, hogy mi mindent kaptam a Zempléni Gombász Egyesülettől: gyermekkoromtól imádtam gombázni apukámmal, bár akkor még nem is ismertünk két-három fajnál többet, nem tudtuk, miért fontosak, hogyan fejlődnek. Az egyesületi élet során megismertem a gombák világát, megtanultam átadni a gombás ismereteket, és úgy általában egy ismert és elismert csapat tagja lehetek. Büszkeséggel tölt el, hogy Zempléni Gombász vagyok, ez elismerés, viszont felelősség is.

Az ifjú gombászcsemeték szorgalmas erdei hangyácskaként hordták a tortás tányérokat az asztalokra. A tortaszelet elfogyasztása után az a bizonyos kvízjáték következett. Az asztalokon lévő szalvéták színe jelezte a véletlenszerű csoportalkotást. Nyolc különböző nyolcfős csoport válaszolt felváltva a „játékmesterek” 64 kérdésére. Ezek a kérdések szintén felelevenítették az egyesület 15 évének mozzanatait. A tombolával ellentétben itt mindenki nyert! A játékot követően elérkeztünk az estének ahhoz a részéhez, amikor a kötetlen beszélgetés és a tánc volt a főszereplő. Nem tudom, meddig ropták a legkitartóbbak, én fél egy tájékán nyugovóra tértem. Ilyenkor nem búcsúzkodunk, hiszen a gombák bármikor összehoznak bennünket, ha hamarabb nem is, akkor az egyedülálló Zempléni Gombafesztiválon, és ott folytathatjuk a beszélgetést, ahol most abbahagytuk. Fontos: a Zemplén Televízió munkatársai ezen az estén is dokumentálták a gombászok életképeit, hogy a következő 15 év múlva is legyen mit néznünk.

Cimkék: : Születésnapi ünnepség

Küldjön levelet nekünk

Itt küldhet üzenetet nekünk: