A Szent-Orbán napi zarándoklat (május 24-26) utolsó napján Egyesületünk egy lelkes csoportja ragyogó napsütésben indult útnak, hogy felfedezze a gyönyörű természeti adottságokkal büszkélkedő Erdőbénye környéki tájat.

A falu, mint egy kis ékszerdoboz, a tokaji borvidék mértani középpontjában terül el. Az 1600 lelkes festői szépségű település hegyekkel, és szőlőkkel övezett völgyben fekszik, amely a világhírű tokaj-hegyaljai bortermesztés egyik fő területe, de kitűnő kirándulóhely is.

A történelmi dűlők között a Béres Szőlőbirtokon át haladva rá-rácsodálkoztunk a lenyűgöző látványt nyújtó tájra, a tavaszi színekben pompázó természeti értékekre. A Lőcse-dűlőn kialakított tanösvényen haladva megálltunk egy-egy tájékoztató táblánál, amelyen a tájról, annak történetéről, növény-és állatvilágáról értékes információk birtokába juthattunk. Közben alkalmunk nyílt - természetesen - gombaszedésre is, nem ehető fajták megörökítésére, de lefényképeztük a rét gyönyörű virágait, hallgattuk a madarak csicsergését, élveztük a napsugarak simogató melegét. Túránk  egészen a kápolnáig vezetett, ahonnan a falut körbeölelő hegykoszorú lélegzetelállító látvánnyal ajándékozott meg bennünket.

Nagy érdeklődéssel vártuk a Hegyessy Gábor által sokat emlegetett Tarbucka felfedezését. 

Szép napsütésben indultunk  hol járt úton, hol magunk által kitaposott ösvényen, néhol a tüskék bokrok között bujkálva. A fokozatosan elénk táruló látvány ígérete viszont jó motiváló tényezőnek bizonyult. A csúcson nem győztünk betelni  a kilátással: Tokajtól a zempléni hegyek egész vonulatán keresztül keleti irányba a Bodrogközig. 

Május 10-én pénteken egy nagyon kedves meghívásnak tettünk eleget. A Bodrogszerdahelyi Alapiskolába hívtak bennünket, hogy mutassuk be az "Egyszer volt, gomba volt..." című mesekönyvünket és tartsunk gombás előadást. Nagyon aranyosak, figyelmesek, érdeklődőek voltak a gyerekek és a pedagógusok is. Öröm volt közöttük lenni. 

Képek