ZGE - Alapszabály

A ZEMPLÉNI GOMBÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61-65. §-ai, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alapján létrehozták a Zempléni Gombász Egyesületet.

Az Egyesületet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Törvényszék, 2005. január 14-én kelt Pk.63.811/2004/4 sz. határozatával, 63.811 szám alatt nyilvántartásba vette.

Jelen alapszabály módosítással kérelmezem/kérelmezzük az Egyesület közhasznú jogállásának nyilvántartásba vételét.

I. Az Egyesület adatai

Az Egyesület neve: Zempléni Gombász Egyesület
Az Egyesület rövidített neve: ZGE
Az Egyesület székhelye: 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth u. 2. sz.
Az Egyesület működési területe: Zemplén régió és vonzáskörzete
Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület civil szervezet
Az Egyesület jogállása: közhasznú civil szervezet
Az Egyesület 1. számú pecsétje: kör alakú, melynek közepén elől egy idős és egy fiatal vargánya, hátul egy tölgyfa és egy hegy látható. Az alsó részén elől középen "ZEMPLÉNI GOMBÁSZ EGYESÜLET" felirat olvasható. Pénzügyi elszámolás hitelesítésére nem használható.
Az Egyesület 2. számú pecsétje: téglalap alakú pecsét, kitöltve a következő szöveggel:
- Zempléni Gombász Egyesület
- 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth u. 2.
- Adószám: 18446861-1-05
- Banksz.: 54600346-18120598
- www. zge.hu

II. Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja: Az Egyesület célja a gombákkal kapcsolatos kutatómunka és ismeretterjesztés, a gombászat iránt érdeklődők összefogása valamint a környezeti neveléssel foglalkozók, a gombászat különböző területein tevékenykedők munkájának segítése.

2 .Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, civil és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat.

Az Egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet- közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is- folytathat és- célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében- gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél illetve közhasznú célok szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.

Amennyiben az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

4. Az Egyesület feladatai:

4.1 Az Egyesület céljait az alábbi módokon kívánja elérni:

a) elősegíti a gombavilág megismerését,

b )elősegíti a tagok ismerkedését, kapcsolattartását, együtt¬működését,

c) elősegíti a gombász és a környezetvédő érdekeket egyaránt szolgáló tudás, magatartás, készségek kialakítását illetve terjesztését tagjaiban és a társadalomban.

4. 2. Mindezek érdekében az Egyesület

a) nyilvános összejöveteleket szervez;

b) ismertető- és gyűjtőtúrákat szervez és vezet;

c) képzéseket, szakmai rendezvényeket tart;

d) tájékoztatót vagy folyóiratot és egyéb anyagokat ad ki;

e) kapcsolatot tart más belföldi és külföldi társaságokkal;

f) népszerűsíti az Egyesület céljait és eredményeit;

g) működésének elősegítéséhez támogatást szerez.

4.3. Az Egyesület a célok és feladatok megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi és támogatja:

a) tudományos tevékenység, kutatás,

b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

c) természetvédelem, állatvédelem,

d )környezetvédelem.

5.Az Egyesület közhasznú tevékenységét a következő jogszabályban előírt közfeladathoz kapcsolódóan végzi:

a) 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról

b )2001. évi CI. tv a felnőttképzésről

c )2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

d )1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

e)1996. évi LIII. törvény; 83/2013. (IX. 25.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

f) 2013. évi XXVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról

g ) A közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést.

6. Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján az Egyesület szolgáltatásai az Egyesület tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

7.A közhasznú jogállás kérelmezésének feltételének teljesülése a 2011. évi CLXXXI. törvény 32.§ (4) és (5) bekezdései alapján:

7.1 Megfelelő erőforrás áll az Egyesület rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a )az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b )a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül- eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

7.2 Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az egyesületnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b )közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységét végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

III. Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely:

nyilatkozik a belépési szándékról
elfogadja az Egyesület céljait
az Alapszabály alapján az Egyesület tagjai az előírt kötelezettségek teljesítését vállalja
az Egyesület taggá választ
Tagság formája: rendes, pártoló, tiszteletbeli, jogi személyi tag, ifjúsági tag, tiszteletbeli örökös elnök

2 .A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

3 .Az Egyesület rendes tagjának jogai:

részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein és a Közgyűlésen, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; egy szavazati joggal rendelkezik
indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
a tagok egytizede írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi Ülés összehívását kezdeményezheti;
kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét;
jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait, anyagi eszközeit az Egyesület céljai megvalósítása érdekében végzett közhasznú tevékenységeihez;
Az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, támogatásokat csak az veheti igénybe, aki az évi tagdíját befizette.

4. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesületet pártolói díjjal támogatja. A pártoló tagság elfogadásáról az Elnökség dönt. Egyéb jogokkal és kötelességekkel a pártoló tag nem rendelkezik. A szándéknyilatkozata alapján felkerül a pártolói listára.

5. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja. Tiszteletbeli tag az a hazai vagy külföldi állampolgár lehet, aki az Egyesület céljai (vagy céljainak valamelyike) érdekében olyan kimagasló tevékenységet folytatott, hogy ez által méltóvá vált erre a megtiszteltetésre. Tiszteletbeli taggá választás az Elnökség javaslatára a Közgyűlésen történik. Az Egyesület a tiszteletbeli tagnak megválasztásáról oklevelet ad át.A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet, szavazati joggal nem rendelkezik, az Egyesület szerveibe be nem választható.

6.J ogi személy tag lehet az a jogi személy, aki belépési szándékát írásban kinyilvánítja, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását éves pártolói tagsági díj fizetésével és egyéb módon segíti. A jogi személy tag képviseletét az intézmény vezetője által kijelölt személy látja el. A jogi személy tagság elfogadásáról az Elnökség dönt. A jogi személy tag eredményes tevékenységét az Egyesület lehetőségei szerint segíti.

7. Ifjúsági tag lehet minden kiskorú érdeklődő. Ifjúsági tag tagdíjat nem fizet, szavazati joga nincs, és nem választható az egyesületi tisztségekre. 18. életév betöltése után eljárás nélkül rendes taggá válik.

8. Tiszteletbeli Örökös Elnök az a hazai állampolgár lehet, aki az Egyesület érdekében olyan kimagasló tevékenységet folytatott és legalább két évig elnöki teendőket látott el, hogy ezáltal méltóvá vált erre a megtiszteltetésre. Tiszteletbeli taggá választás az Elnökség javaslatára a Közgyűlésen történik. Az Egyesület a Tiszteletbeli Örökös Elnök megválasztásáról oklevelet ad át. Az Egyesület fennállása alatt egyszer adományozható. Státusa az Egyesületben megegyezik a rendes tag státusával.

9. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, míg a jogi személy tagok bejelentett és igazolt képviselőjük útján vesznek részt. Amennyiben a képviseletre jogosult nem a törvényes képviselő (vezető tisztségviselő) úgy csak az általuk kiadott közokiratba, vagy teljes hatályú magánokiratba foglalt meghatalmazás útján gyakorolható a képviseleti jog.

10. Az Egyesület tagja köteles: az Alapszabályban elfogadott célkitűzéseknek megfelelő munkájával, társadalmi és erkölcsi magatartásával az Egyesülethez méltó tevékenységet kifejteni; a rábízott és vállalt feladatokat elvégezni; a tagok munkáját támogatni; a megállapított éves tagdíjat minden év március 31-ig az egyesületnek megfizetni; a közgyűlési és elnökségi határozatokat betartani.

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósulását.

11. A tagsági viszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések:

A tagság lemondás, kizárás, törlés vagy felmondás következtében szűnik meg.

a tagság megszűnik, ha a tag a tagságról lemond
- a lemondásról írásban, igazolható módon kell nyilatkozni
- a lemondásról szóló nyilatkozatot az Elnöknek kell megküldeni
- a tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg
- a tagság megszűnik, ha a tagot a Közgyűlés az Egyesületből kizárja
a tagot az Egyesületből ki lehet zárni, ha
- az Alapszabály rendelkezéseit megsérti vagy
- az Egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít
- tevékenykedése ellentétes az Egyesület célkitűzéseivel
- ha bűntettet vagy közerkölcsöt súlyosan sértő cselekményt követett el
- a tagot az egyesületből kizárni csak a Közgyűlés által elfogadott határozatban (belső szabályzatban) meghatározott eljárás lefolytatását követően lehet

A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül törölni kell:

halála esetén (természetes személy)
megszűnése esetén (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet)

Felmondás: amennyiben a tag a tárgyév március 31-ig nem fizeti be a tagdíjat, 1 év türelmi idő után a vezetőség 30 napos határidővel írásban felmondja a tagságot.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az Elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell. A fellebbezési határidő eredménytelen leteltével a határozat jogerőssé válik, és a tag a nyilvántartásból törölhető.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

Újrafelvételi kérelmekben lemondás, felmondás esetén az Elnökség, kizárási előzmény esetén a Közgyűlés dönt.

IV. Az Egyesület szervezete

Az Egyesület szervei:

Közgyűlés,
Elnökség,
Ellenőrző Bizottság

IV. 1. Közgyűlés

1.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente egyszer - de az Egyesület Elnökségének határozatára vagy a tagok egytizedének a cél és az ok megjelölésével az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérésére (rendkívüli közgyűlés) bármikor, a benyújtást követő 30 napon belül - össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. Az Elnöknek tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 15 nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A Közgyűlés ülései nyilvánosak- a nyilvánosságot a Közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint. A közgyűlési meghívóban (postai úton vagy emailen) közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. Akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak legalább fele + 1 fő és az Elnökség minden tagja (esetleg felhatalmazottja) jelen van. Az egyesületi tagoknak lehetőséget kell arra biztosítani, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a napirendi pontokra javaslatot tehessenek (javaslattételre 5 napot kell bebiztosítani).

2. A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott és másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A határozatképesség hiánya miatt másodszorra összehívott Közgyűlést az első Közgyűlést követő 30 napon belül össze kell hívni.

3.A Közgyűlést össze kell hívni:

ha a tagok egytizede cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
ha a törvényszék a Közgyűlés összehívását elrendeli.

4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.

5. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről 15 munkanapon belül jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a határozatokat. A közgyűlési jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel (nyílt szavazás esetén). A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. A határozatokat a Határozatok Tárába kell átvezetni és nyilvántartani.

6.A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása; ha a tisztségviselő feladata ellátására méltatlanná válik;
az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, szétválásáról valamint más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
az Alapszabály elfogadása és módosítása;
döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról,
tiszteletbeli tagság adományozása;
-öntés megfellebbezett kizárás esetén;
állásfoglalás fontosabb elvi és gyakorlati kérdésekben
tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása;
az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; az éves költségvetés megállapítása
döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

7.A Közgyűlés a határozatait - a személyi ügyek kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyiben az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság tagjaira csak egy jelöltet állítanak, a szavazás nyílt eljárásban is történhet. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjaira többes jelölés esetén a szavazás titkos eljárásban történik. Minden tagnak egy szavazata van. A Közgyűlésen megjelent tagok többségének kérésére titkos szavazással lehet határozatot hozni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a több szavazatot kapott személy lesz.

8.Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket.

9.A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt- annak megszűnését megelőző évben legalább egy évig-

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

10.A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő 30 napon belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület internetes honlapján, a „Dokumentumok” oldalon nyilvánosságra hozza.

11 .Az Egyesület évente egyszer a www.zge.hu című internetes honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a működés módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

IV.2. Elnökség

1.Elnökség

Az Elnökség az Egyesület tagjainak képviseleti, vezető és ügyintéző szerve. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze, de ha tagjainak egyharmada írásban kéri, rendkívüli ülés bármikor összehívható. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban/ telefonon/ e-mailban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot az Elnökség többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

Az ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok több, mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az ülésen jegyzőkönyvet kell vezetni. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének minden esetben tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel (nyílt szavazás esetén). A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva.

Az Elnökség határozatait, a határozat pontos dátumának és a határozat tárgyának feltüntetésével az “Elnökségi Határozatok Tárában” rögzíteni kell.

2.Az 5 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 3 éves időtartamra .

Tagjai: elnök (aki egyben az Egyesület elnöke), elnökhelyettes, szervező titkár, pénztáros, szaktanácsadó.

3.Az Elnökség feladata és hatásköre:

a)tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

b)a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

c)az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

d)az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

e)az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

f)személyzeti munka irányítása;

g)tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

h)az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

i)minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

4.Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - valamint az Elnökség felhatalmazása alapján az Elnökség többi tagja - is képviselheti az Egyesületet a hatóságok előtt és az aláírási jogot gyakorolhatja.

5.Pénzintézetnél vezetett bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök és a pénztáros együttes aláírása szükséges.

6.Az elnökség szakbizottságot hozhat létre, mely taglétszáma az aktuális feladat függvényében változhat, és működése nincs időben behatárolva.

IV.3. Az Egyesület tisztségviselői, képviseleti jog

1.Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét 3 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

-képviseli az Egyesületet az Alapszabályban meghatározott módon

-az Egyesület tevékenységének irányítása;

-a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

-döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

-a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

-kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

-irányítja az Elnökség munkáját;

-vezeti az Elnökség üléseit;

-képviseli az Egyesületet;

-intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

-összehívja az Elnökség üléseit;

-vezeti az ügyintéző apparátust;

-irányítja az Egyesület gazdálkodását; a kiadások számláit ellenőrzi,

-kezeli az Egyesület pénzügyeit, utalványozási jogot gyakorol;

-gyakorolja a munkáltatói jogokat;

-gondoskodik a tagnyilvántartásról, határozatok tárának vezetéséről,

-minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

-Pályázatok elkészítésében és végrehajtásában történő közreműködés

2.Az Egyesület alelnöke

-részt vesz az elnöki feladatokban,

-szükség esetén teljes elnöki jogkörrel helyettesít,

-helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait,

-utalványozási jogot gyakorol,

-koordinálja az Egyesület programjainak szervezését a szervezőtitkárral

-Pályázatok elkészítésében és végrehajtásában történő közreműködés

3.Szervező titkár

-intézi az Egyesület levelezését,

-iktatja az Egyesület iratait,

-felügyeli a tagság adatainak nyilvántartását,

-koordinálja az Egyesület programjainak szervezését,

-szervezi az Egyesület leveleinek, meghívóinak, tájékoztatóinak postázását,

-segíti az elnök munkáját.

-Pályázatok elkészítésében és végrehajtásában történő közreműködés

4.Pénztáros

-az Egyesület működéséhez szükséges pénzeszközök banki forgalmát bonyolítja (kiadások vezetése és az elnökkel együtt pénzfelvétel, átutalás),

-a készpénzállományt kezeli,

-pénztárkönyvet vezet, bizonylatokat, nyugtákat állít ki,

-kapcsolatot tart az elnökkel, a Felügyelő Bizottsággal,

-nyilvántartást vezet a tagdíjak fizetéséről.

-Pályázatok elkészítésében és végrehajtásában történő közreműködés

5.Szaktanácsadó

- irányítja, szervezi a szakmai munkát

- részt vesz a szakmai pályázatok megírásában, lebonyolításában

- koordinálja a szakmai képzéseket

- segíti az Egyesület kiadványainak megjelenését

-Pályázatok elkészítésében és végrehajtásában történő közreműködés

6.Elnökségi tagság megszűnik:

-a tisztségről való lemondással, a lemondást az Elnökség ülésén be kell jelenteni vagy írásban, igazolható módon kell közölni

-visszahívással

-a 3 éves megbízási időtartam után

7.Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

a)amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki

b)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel

c)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki

d)amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

8.Az Egyesület képviselete: az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.

V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1.Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2.Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

-tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

-magán és jogi személyek támogatásai privát és állami szektorból egyaránt;

-az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

-rendezvény bevétel;

-Egyesület által elnyert pályázati bevételek;

-egyéb bevételek.

3.Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

4.Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási tevékenységről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5.Tagdíj fizetése: készpénzben/átutalással, mértékét az Egyesület Közgyűlése határozza meg. A tagdíj megfizetésének határideje tárgyév március 31.

Az egyesület a működési költségeit meghaladóan rendelkezésre álló pénzeszközeit bankszámán kezeli.

6.Az Egyesület az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

Ha az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz köti, a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Közhasznú jogállású civil szervezet esetén kötelező a kettős könyvvitel alkalmazása. A civil szervezet gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. CLXXV. törvény V. fejezetének 17.§-26.§-a irányadó.

7.Az Egyesület gazdálkodási-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

8.A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

9.A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját- a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

10.Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

11.Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végez, a Közgyűlés befektetési szabályzatot készít és azt egyhangúlag fogadja el.

12.Az Egyesület irattára , - mivel a székhely erre alkalmatlan -, addig, amíg saját helyisége nincs, a mindenkori elnök vagy titkár lakhelyén van. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

13.Az Egyesület Elnökségének tagjai - választott funkciójukon túli feladatok elvégzéséért - díjazásban részesülhetnek.

VI. Ellenőrző Bizottság

Az Egyesület taglétszáma várhatóan meghaladja a 100 főt, ezért az Egyesület Közgyűlése Ellenőrző Bizottságot hoz létre.

1.Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 tagú, amely egy elnökből és két tagból áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a közgyűlés választja 3 évre. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Visszahívhatóak, ha tevékenységükkel az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyeztetik. Az Ellenőrző Bizottság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be)

b)a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást-, illetve

d)az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

a)amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki

b)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel

c)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki

d)amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

2.Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

3.Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit egyhangúlag hozza.

4.Az ülések összehívását az Ellenőrző Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell.

Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni.

5.Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: figyelemmel kíséri az Egyesület jogszabályok és Alapszabály szerinti működését; jogosult az Egyesület gazdálkodását ellenőrizni, különösen a költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását; jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, megvizsgálja a zárszámadását, és véleményét közli a Közgyűléssel. Fegyelmi eljárást indítványozhat az Egyesület tagjai és alkalmazottai ellen. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alapszabály úgy rendelkezik.

6.Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

7.Az Ellenőrző Bizottság köteles az Egyesület Elnökségét tájékoztatni, és a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Közgyűlést az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság jogosult.

Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet.

8.Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnik:

a tag halálával,

írásban történő lemondással,

a Közgyűlés által történő visszahívással,

az Egyesület megszűnése esetén.

VII. Az Egyesület megszűnése

1.Az Egyesület megszűnik, ha:

-a Közgyűlés döntése alapján átalakul (összeolvad, beolvad)

-a Közgyűlés a feloszlásról határoz,

-a bíróság feloszlatja

-a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését

-a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik

2.Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. A megszűnt Egyesület maradék vagyona a hitelezői igények kielégítése után a Magyar Mikológiai Társaság szervezetet illeti.

A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

3.Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az Egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VIII. Vegyes és záró rendelkezések

1.Az Egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az Egyesület

a)Alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és

b)alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.

2.Az Egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az Alapszabály módosítása esetén az Egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

Az Egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

3.Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény c) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

4.Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. Nem állít jelöltet továbbá az Európai Parlamentbe, megyei jogú város képviselő testületébe, nem jelöl polgármesteri posztra.

5. A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartásból való törlésére a 2011. évi CLXXV. törvény 48. valamint 49.§-ai az irányadóak.

6.A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

7.A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

8.Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

9.Alulírott, mint az Egyesület Elnöke igazolom, hogy a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály 2014.február 27-i Közgyűlésen módosított, ezen módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Az Egyesület Alapszabályát a 2015. július 11-i Közgyűlés fogadta el.

Kelt: Sátoraljaújhely, 2015. 07.11.