Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy gombakirály. Ennek a királynak volt három fia, s bár nem voltak édestestvérek, hangosabb szóváltás szinte sohasem fordult elő közöttük. Az elsőt Pálnak, a másodikat Ferkónak a legkisebbet Jancsinak hívták. Pál egy piros kalapos légyölő galóca volt, ám sokszor kedveskedett testvéreinek és apjuknak, de az is előfordult, hogy nem fogadott szót senkinek. Ferkó egy gyönyörű szarvasgomba ám sok csínt követett el. Jancsi egy aranyos kis csiperke volt és a legkedvesebb mindenkihez. Egy napos vasárnapon úgy döntött Pál, hogy szerencsét próbál. Kapott 10 aranypénzt királyi apjától, és hamuban sült tepertős pogácsát tarisznyájába. Így indult útnak. Először egy rengeteg erdőbe ért és találkozott egy sünnel aki a hátán egy hatalmas nagy almát cipelt.
Hát neked minek az a nagy alma?- kérdezte Pál.
Viszem, hogy otthon megegyem - monda a sün.
Hát mehetnék-e veled, hogy megszálljak estére, mert nincs hol álomra hajtanom fejemet.
Gyere!- mondta a sün, s nem csak szállást adott, de almát is kínált Pálnak.
Pál elment vele. Megszállt a sünnél, majd másnap reggel megköszönte, s indult tovább. Egyszer csak találkozott egy öregemberrel, aki így szólt:
Fiam adj nekem egy aranypénzt! S jó tett helyébe jót várj!
Én aztán nem adok, mert nekem is kell ez a kevéske pénz!
Így az öregember csak annyit mondott, hogy: kapzsi vagy Pál, kővé változol már. S, amint ezt az öregember kimondta, Pál kővé változott át.
A királyi család várt egy esztendőt aztán Ferkó így szólt: Édesapám, így hogy Pál nem jött haza, útnak indulok, hogy megtaláljam drága testvérem. Ferkónak is adott királyi Atya 10 aranypénzt, és neki is csomagoltak hamuban sült pogácsát. Ő is ugyanazon az úton indult el, mint testvére. A rengeteg erdőben ő is találkozott a sünnel, aki ismét egy hatalmas almát cipelt a hátán.
Hát neked minek az a nagy alma?- kérdezte Ferkó.
Viszem, hogy otthon megegyem - monda a sün.
Hát mehetnék-e veled, hogy meg száljak estére, mert nincs hol álomra hajtanom fejemet.
Gyere!- mondta a sün, s nem csak szállást adott, de almát is kínált Ferkónak.
Ferkó megszállt épp ott ahol testvére, másnap megköszönte a szállást és ment tovább. Ő is ugyanazzal az öregemberrel találkozott, aki tőle is pénzt kért, de ő is kapzsi volt, kővé is vált.
A család ismét várt egy esztendőt majd Jancsi is útra kelt. Neki is adott Atyja 10 aranypénzt, és ő is kapott hamuban sült pogácsát. Először ő is a rengeteg erdőbe ért és ugyan azzal a sünnel találkozott, mint bátyai. Az alma ismét a hátán volt.
Hát neked minek az a nagy alma?- kérdezte Jancsi.
Viszem, hogy otthon megegyem - monda a sün.
Hát mehetnék-e veled, hogy meg száljak estére, mert nincs hol álomra hajtanom fejemet.
Gyere!- mondta a sün, s nem csak szállást adott, de almát is kínált Jancsinak.
Jancsi is megköszönte a szállást majd indult tovább s ő is találkozott az emberrel.
Fiam agy nekem egy aranypénzt.
Adok én kendnek kettőt is.
S amint odaadta az öregembernek, az öregember visszaváltozott s lássatok csodát a sün volt az, és így szólt:
Mivel segítettél, megmondom, hol találod a testvéreidet, menj végig ezen az ösvényen majd elérsz tündérországba, s majd ott látsz két kőszobrot azok a te testvéreid.
Köszönöm szépen.
Így is tett. Tündérországba érve Jancsi megtalálta a két kőszobrot, s a süntől kapott tanáccsal, feloldotta az átkot.
A három kicsi gombatestvér összeölelkezett, majd hazaindultak, hogy ismét egyesülhessen a Gomba-család. Tudjátok- e mi volt a tanács, amit a sün adott a legkisebb gombának? Hát bizony azt én sem tudom, ugyanis a legkisebb gomba még nekem se mondta.
Utána járhatsz a mesémnek, de a gombákat ne kérdezd.