Már most nosztalgiával gondolok vissza az erdélyi utunkra. Kérem olvassátok el beszámolómat, amelynek első részéhez Málnási András bácsi, a honlapukon megjelent cikkét használtam fel:
A László Kálmán Gombászegyesület az idén aug. 23-28 között Parajdon rendezte 15. jubileumi gombásztáborát. Egyesületünkből hatan vettünk részt. Kivételesen nem a tábor területén volt a szállásunk, de aktívan részt vettünk a programokon. Két napon is meghirdették a Gombák szépe versenyeket, melynek különlegessége az volt, hogy nemcsak a frissen szedett gombák gyűjtőit díjazták, hanem a legszebb fotókra is szavazhatott a több mint 60 tábori résztvevő. Volt még gombafelismerő verseny és gombasavanyúságok vetélkedője is. 23-án Zsigmond Győző, a tábor főszervezője, a Sóvidékről, a sóvidéki népi gombászatról tartott előadást, 24-én Berdán Zsuzsanna svájci etnomikológus a galócákkal kapcsolatos magyar és német nyelvterületen végzett tanulmányát ismertette. 25-én Bélfenyéri Gábor a Mezőhavas gombáiról tartott vetítőképes előadást, utána mi vetítettünk egy kisfilmet Zemplén gombavilágáról. 26-án Málnási András saját találmányú társasjátékát mutatta be a résztvevőknek, Varga Károly, a Corvin kiadó igazgatója mutatta be Fődi Attila gyógyhatású gombákról szóló könyvét és a 2015-ös erdélyi gombanaptárt, Nátz Eszter pedig a magyarországi Netgombász egyesületet mutatta be. 27-én Benedek Lajos számolt be a a Pál-Fám Ferenc által vezetett mikológus csoport által meghatározott, rekordnak számító több, mint 300 gombafajról, majd következett Puskás Attila laudációja Veress Magdáról, aki megkésve, az idén kapta meg a már rég megérdemelt Pázmány Dénes-díjat. A márciusban bekövetkezett halála miatt ezt a kitüntetést már csak hozzátartozói vehették át. A díjkiosztási ünnepélyt díszvacsora, majd tábortűz és a tűz körüli nótázás követte.
A gombagyűjtő túrákról több-kevesebb sikerrel tértünk haza. De azért a házi néni egy fenséges gombapaprikást tudott készíteni a kosárnyi rókagombából. A szebb gombákat sikeresen neveztük be a szépségversenyre, Majoros Zsuzsa 2., Bíróné Marika Gergő unokája 3. helyezést ért el. Most is sikerült olyan gombát találni, amit még a „szakik” sem láttak: Cytidia salicina.
A programok között volt egy kirándulós nap, sőt mi a tábor idejéhez még hozzá tettünk három napot, így rengeteg élménnyel gyarapodva tértünk haza. Csak felsorolásszerűen: a Madarasi Hargita csúcsán állva meghatódtunk a csodálatos hegyek láttán, voltunk a parajdi és a torockói sóbányában, végigmentünk a Sóháton, Sószoroson, a Tordai hasadékon, sétáltunk Korondon, Szovátán, Székelyudvarhely, Segesvár utcáin. Tisztelegtünk Tamási Áron és Orbán Balázs sírjánál. Megnéztük a szénégetőket, Parajdon a trópusi lepkeházat, megmásztuk a torockószentgyörgyi várat, mulattunk a torockói falunapon, amelynek végén és a mi utunk végén is a Székelykő tövéből egy csodaszép tűzijátékban gyönyörködhettünk.
Hálával tartozunk a szervező erdélyi gombászbarátainknak és mindenkinek, aki utunk során szívesen látott bennünket, szállást adott. Felejthetetlen kilenc nap volt.
Sasi Gábor által összeállított film talán visszaad valamennyit élményeinkből:
Ha van még időtök nézzétek meg a svájci utunkon készített filmet is:
