Láttátok már a kovácsvágási új, János-hegyi kilátót? Ha nem, akkor ajánlom figyelmetekbe. Számunkra nagy élmény volt a szombati kirándulás alkalmából feltúrázni a nem is tudom hány száz fokos lépcsőn a hegy tetejére. De a gyönyörű kilátás megérte a fáradságot.
De visszatérve a nap elejére. Az előző időszak esőzései után egy kis reménnyel vittük a kosarakat. Jó gombászhelyeket találtunk, viszont a gombáknak még kevés volt a csapadék. De azért fotóztunk tüskés őzlábgombát, taplókat, a vendég miskolci barátaink jó szaglásuk segítségével tudtak csiperkét és nyári laskát is gyűjteni.
Még ebéd előtt érdeklődve néztük meg a falu tájházát, ahol sokan ráismertünk gyermekkorunk használati tárgyaira.
Mindezek után megkerestük a pincesort. Nagy meglepetésünkre egy 40 fő befogadására alkalmas fedett helyen várt bennünket a terített asztal. Házigazdáink, Kassai-Balla Kriszta családja gondoskodott arról, hogy finom gulyásleves kerüljön a tányérokba. Beszélgetéssel, evés-ivással töltöttük a délutánt.
Köszönjük Krisztáéknak a remek ötletet, a szervezőmunkát. Jó házigazdaként biztosították, hogy egy meghitt, tartalmas, szép napot tölthettünk együtt.
