Nem szoktam személyes dolgokat körlevélben írni, de most ez kihagyhatatlan, engedjétek meg, hogy kivételt tegyek.
A Magyar Mikológiai Társaság tagjaként már 3. alkalommal kirándultam a csapattal. Most a helyszín Barcs, Középrigóc volt, ami többeteknek lehet ismerős "meséimből". Ott éltünk 4 évig kint az erdőben, ott kezdtem gombázni, nagyon szép emlékek kötne ide. Húsz éve voltam utoljára, így most ez a 3 nap nagy nosztalgiázásokkal telt. De elfogultság nélkül állíthatom, hogy különleges, érdekes élőhely a gombák szempontjából. Az előző időszak csapadékai már most kicsaltak sokféle gombát, megmutatva az erdők fajgazdagságát. Ha az ember lánya szerencsés és a nagy tudású mikológusokkal együtt járhatja a terepet, hallgathatja a gyűjtött gombákról szóló előadásaikat, akkor bizony sokat lehet tanulni. Első este mást is hallgathattunk a helyi terepvezető, erdész oktató jóvoltából. Éjszakai túrán vehettünk részt, ahol a szarvasbőgés mellett sakálok üvöltését is közelről fülelhettük, oda csalta a macskabaglyot, miközben a csillagok és a szentjánosbogarak világítottak. Szóval csuda romantikus túrában volt részünk.
Szép helyszín, sok és érdekes gomba, jó társaság, romantikázás és nosztalgiázás. Kell ennél több? Sose legyen rosszabb.
Láttátok már a kovácsvágási új, János-hegyi kilátót? Ha nem, akkor ajánlom figyelmetekbe. Számunkra nagy élmény volt a szombati kirándulás alkalmából feltúrázni a nem is tudom hány száz fokos lépcsőn a hegy tetejére. De a gyönyörű kilátás megérte a fáradságot.
De visszatérve a nap elejére. Az előző időszak esőzései után egy kis reménnyel vittük a kosarakat. Jó gombászhelyeket találtunk, viszont a gombáknak még kevés volt a csapadék. De azért fotóztunk tüskés őzlábgombát, taplókat, a vendég miskolci barátaink jó szaglásuk segítségével tudtak csiperkét és nyári laskát is gyűjteni.
Még ebéd előtt érdeklődve néztük meg a falu tájházát, ahol sokan ráismertünk gyermekkorunk használati tárgyaira.
Mindezek után megkerestük a pincesort. Nagy meglepetésünkre egy 40 fő befogadására alkalmas fedett helyen várt bennünket a terített asztal. Házigazdáink, Kassai-Balla Kriszta családja gondoskodott arról, hogy finom gulyásleves kerüljön a tányérokba. Beszélgetéssel, evés-ivással töltöttük a délutánt.
Köszönjük Krisztáéknak a remek ötletet, a szervezőmunkát. Jó házigazdaként biztosították, hogy egy meghitt, tartalmas, szép napot tölthettünk együtt.
Sikeresen lezajlott a VII. Zempléni Gombafesztivál. Bár a hónapok óta tartó szárazság miatt esélyünk sem volt nagy gombazsákmányra, de mindez nem riasztotta vissza a több, mint 100 visszajáró és új vendéget. Összeszokott csapatként üdvözölték egymást. Hasonló rutinnal fogadtuk őket, bonyolítottuk le a rendezvényt. Köszönöm a regisztrációt végző, a terepvezetéseket vállaló és egyéb háttér munkát végző tagoknak a munkáját.
Gyűjtőtúrák helyett inkább látványtúráknak nevezném a kirándulásokat, viszont mindennek dacára kb. 80 fajt sikerült kiállítanunk és meglepően sok szépségverseny jelöltet neveztek be. Pálfalvy György itt indította el a jövő év gombájának a szavazását, Mezei Attila révén megismerhettük a kárászi Gombászati Kiállítóhely és Kutatóházat, Albert Lászlótól hallhattunk a tinóruk új rendszerezéséről. A TIT, a miskolci szakellenőrképzés és a mi alapfokú tanfolyamunk terepgyakorlatának, előadásainak is helyet adtunk. A nagy meleg miatt jó szolgálatot tett a tóban való fürdés lehetősége, sokan éltek vele. Nagy sikere volt borkóstolásnak (Szilágyi László pincészete) és az utána következő táncháznak. Esténként retro zenére szórakoztunk. A gyöngyösi barátaink macok sütésével egészítették ki az egyébként is bőséges és finom vacsorát.
A helyszín továbbra is közel van a tökéleteshez.