Az a lehetőség adódott számomra, hogy a Zempléni Gombász Egyesület által szervezett szlovák és lengyel két napos buszos kiránduláson részt vehettem, melyet ezúttal is köszönök.
Augusztus 25. fél 6, indulás Sárospatakról programunk első állomására a Szlovákiában lévő Vörös kolostorhoz, mely a Karthauz szerzetesrend kolostora - Nemzeti Kulturális Emlék. Gazdag a története, mely összenőtt a római katolikus egyház két legszigorúbb szerzetes rendjével (karthauziak és kamalduliak). Az építkezés 1320 után kezdődik, nevét piros tégláiról és cserepeiről kapta. Betekinthettünk a kolostori élet minden napjaiba, a szerzetesek szigorú életvitelébe (böjtölés, elmélkedés, csaknem teljes némaság). Láttuk a remetelakokat, botanikus kertjüket, kútjukat, napórájukat, melyek mind a puritán életforma jeleit mutatták. A régi emlékeket hátrahagyva irány a tutajozás a Dunajec folyón, mely Lengyelország és Szlovákia déli részén a Visztulába ömölve éri el a Balti tengert. Sok turista, kevés várakozás és már a tutajon is ültünk. Sajnos a mi két csáklyásunk nem beszélték nyelvünket, így sok érdekességet, történelmet nem volt módunkban megtudni.
Ám az az élmény, amely a gyönyörű hatalmas fenyők közül kimagasodó hegyek és csúcsok, hol sekély, hol mélyebb folyón ringatózva, a víz csobbanását hallgatva éri a tutajozót – felejthetetlen. Az erdő színei változatossága, szépsége, nyugalma leírhatatlan. A két és fél órás gyönyörűség véget ért s már robogtunk is a legészakibb magyar vár Nedec vára felé. A vár 1330 előtt épült melyet a Dunajec ölel körbe, Drugeth Vilmos építette. Az egyetlen vár, ami hitelesen eredeti állapotában van. Szállásunk Zakopane egy minden igényt kielégítő panziójában volt (Noclegi Sykowny), ahol egy kis pálinkázás és a hazai elfogyasztása után nyugovóra tértünk. Reggelinket a bőség zavara jellemezte, akinek étvágya és gyomra is bírta az ebédet is elfogyaszthatta. Zakopane egyik híressége a Gubalowka 1123 méter magasra visz a sikló, melyből kiszállva elénk tárul a Magas Tátra teljes pompájában. A tetőn éttermek, kávézók fogadják a turistákat és az elengedhetetlen árusok, ajándék és használati tárgyaikkal, illetve népviseletük egy-egy darabjával. A piacon ízletes sajtok, lekvárok sokasága vár. A szabad program után Szlovákia felé vettük az irányt a nemrégen üzembe helyezett 6 személyes libegővel jutottunk a gerincre, ahol tanösvény vár, mely körkilátóhoz vezet. Ha valaki elég bátor kör csőcsúszdán is lejöhet és fokozhatja az élményeket. Levezetésként a Tátra alján rögtönzött gombakeresésre indultunk, sikerrel járva, mert a sűrű fenyvesben számtalan gombafaj példányait leltük föl. Késő délután indultunk haza, a busz csendjében elmélkedhettünk egy sikeres kirándulás látnivalóiban és szépségében gazdag megélt pillanatairól, emlékeiről.
Debrecen, 2019. szeptember 1.
