2021. augusztus 8-án vasárnap ismét megnyitotta kapuit - ezúttal Óhután - a Zempléni Gombász Tábor.
Délután 2 órától érkeztek a gyerekek és vacsorára ki is alakult a végleges létszám, 22 fő. 6 szobába költözhettek be a jelentkezők, amelyeket természetesen gombanevekkel láttunk el; a lányok galambgombák, a fiúk pedig galócák, tintagombák, csiperkék, rókagombák és tinóruk voltak. A szobabeosztásnak megfelelően csapatokban szerezhettek pontokat a tábor ideje alatt. Remek társaság jött össze, gomba is akadt bőven és a tanulás is fontos szerephez jutott egész héten.
Már vasárnap a bemutató asztalon kis gombakiállítás fogadta az ifjú gombászokat. A vacsora után a bemutatkozás és a házirend ismertetését követően a gombák titokzatos világát feltáró előadással készültünk, majd a csapatok feladatlapok megoldásával szerezhették meg első pontjaikat.
A reggelek tornával indultak a táborvezető, Boros Lajos koordinálásával. Minden délelőtt gombagyűjtő túrára indultunk, melyek során nevezetes és kevésbé ismert helyek felkeresése közben az erdők mélyén sétálva a természet ölében érezhettük magunkat és megismerhettük a környék gazdag növény-, állat- és gombavilágát.
Az ebédet a táborban fogyasztottuk el (csütörtök kivételével), minden délután volt csendes pihenő, amikor a szobák tisztaságára is ügyeltek a gyerekek. A napirendben helyet kapott a gombaismertető előadás a gyűjtött fajok alapján, illetve lehetett nevezni gombaszépségversenyre is pontgyűjtés céljából.
Szerda délután origami gomba módra; kézműves foglalkozás során készíthettek gombás dísztárgyakat a fiatalok Gécziné Nagy Mária vezetésével. Ezzel párhuzamosan mikroszkópos foglalkozás is tarkította a programokat. Este pedig különleges élményben lehetett részünk az éjszakai tűzgyújtás kapcsán a Könnycsepp-tó környékén. Békés nyugalommal kémleltük az égboltot, még hulló csillagokat is láthattunk. Vajon ki mit kívánt? Valóra fognak válni ezek a kívánságok? :)
Pénteken a vacsorát bográcsban Lajos készítette, gulyásleves saját gyűjtésű vargányákkal kiegészítve. Végre igazán finomat ehettünk.
Állandó programmá vált a patakban történő játék; akár rákászatról, gátépítésről, dióhéjból készült csónak- és hajóversenyeztetésről legyen szó. Moziztunk, ment a fejtágítás előadásokkal, feladatlapok megoldásával. Folyamatosan gyűltek a pontok a csapatoknak. Készítettük gombaszárítmányokat, spóranyomatokat. Volt még foci, társasjáték, gomba-puzzle, faragás…
Péntekre kiderült, melyik csapat szerezte a legtöbb pontot. Nyeremények, különdíjak kiosztása is megtörtént a legsikeresebb gombászoknak. Mindenki kapott mementóul emléklapot.
A kirándulásokról
Hétfőn a festői környezetben elhelyezkedő Babuka-tó volt az úticél. Már az útvonal legelején elkezdhettük a gombák gyűjtését. Porhanyósgombák, nyárfa érdestinóruk, labirintustaplók, rengeteg galambgomba, nedűgomba és megannyi más faj mutatta meg magát. A tónál forrásvíz és pihenőpadok vártak ránk. Kicsit tovább sétálva a Trianoni Emlékhelyhez értünk. Innen gyönyörű kilátás nyílt a környező hegyekre és Óhutára. Itt elkészült az első csoportkép is. A délutáni csendes pihenő után falusétán vettünk részt, amelyet az Ősforrás Hagyományörző Turista és Sportegyesület elnöke, Tatay László vezetett. Térképismeretet követően a falusi hagyományokkal, ünnepekkel, épületekkel ismerkedtünk. Még vacsora előtt gombagyűjtő sétára indultunk a környéken. Mindenki nagy örömére rengeteg rókagombát találtunk, gyűjtöttünk. Élményekkel gazdagodva, kicsit elfáradva érkeztünk vissza az Erdei Iskolába vacsorázni.
Kedden a reggelit követően a Kis-Királyos felé vettük utunkat. Útközben a faluban megnéztük az üvegcsűrt. Itt az üveggyártás történetéről, a Rákócziak szerepéről hallhattunk érdekes ismereteket, történeteket. A Kis-Királyos-tetőre vezető út nem nevezhető könnyűnek, de a panoráma kárpótolt fáradalmainkért. Itt is csodaszép gombákra bukkantuk, például a májgomba fiatal termőtestere vagy a ritka könnyező rozsdástaplóra. Innen a Pálos kolostor romjaihoz ereszkedtünk le. Feltölthettük kiürült kulacsainkat a kiépített forrás hűsítő vizéből, pihenhettünk a Könycsepp-tó körül elhelyezett padokon, vagy csak az illatos rét füvén ücsörögtünk élvezve a környék békéjét, nyugalmát. A kolostor romjainál hallhattunk Tatay Lászlótól a pálos szerzetesek életéről, a rom feltárásának körülményeiről, eredményeiről és természetesen a gyógynövényekről is.
Szerdán biciklivel mentünk át Újhutára, majd gyalogosan folytattuk utunkat az Őstuja felé.
Különleges és változatos gombákat láthattunk már az út elején. Előkerült a védett pikkelyes tinóru, megtaláltuk az első gyilkos galócát, megláthattuk a ritka fenyő-likacsosgombát vagy például az okkerszínű fatinórut. Itt kerültek először elő a céklatinóruk viszonylag nagy számban és egy gyönyörű nagy őzlábgomba is bekerült a kosarunkba.
Csütörtökön rendhagyó módon egész napos túrán vettünk részt. Újhutára biciklivel gurultunk át most már rutinosan, zökkenőmentesen. Komoly tempót kellett tartanunk, hiszen rengeteg látnivaló várt ránk; a páratlan panorámával rendelkező Kerek-kő,a regéci várra néző, egyedülálló kilátást garantáló Sólyom-bérc, a Mlaka-rét, illetve az ország egyik legelső,1953 óta védett területe, az Istvánkúti Nyírjes.
Pénteken az ország legnagyobb fájával találkozhattunk egy gyönyörű duglász fenyvesben, amelynek titkát szintén Laci bácsi mesélte el. Még egy nagy hajrával elvágtattunk a Zsidó-rétig, ha már arra jártunk, ki ne hagyjuk az Országos Kékkör nevezetes pihenőhelyét.
Sok emlékezetes pillanaton vagyunk túl. Az éjjeli vihar elsodorta a kiállított gombákat cédulákkal, de néhányat megtaláltunk a patakban. Eláztak a cipőink, de a nap meg tudja szárítani azokat (többé-kevésbé). Hátrahagytunk hátizsákot a pihenőben, de észrevettük, hogy valami hiányzik és visszamentünk érte. Elhagytunk az erdőben egy övtáskát, majd másnap megtaláltuk. Kicsit elkóboroltunk, majd megtaláltattunk. A vadszeder annyira finom, hogy érdemes miatta lemaradni a csoporttól a túravezetők többszöri felszólítása ellenére is. Borultunk biciklivel, de megúsztuk komolyabb sérülés nélkül. Feltörte a szandál a lábunkat, de megtanultuk, legközelebb megfelelő cipőt hozunk. Tudjuk, ha éjszaka berepül a házba egy denevér a mozizás közben, akkor neki sokkal rosszabb, mint nekünk. Szóval zajlottak az események.
Köszönöm, hogy a részese lehettem. Nagyszerű élmény volt számomra.
Remélem, jövőre is találkozunk!
Köszönjük a Magyar Mikológiai Társaságnak és a Pro Mikológia Alapítványnak az anyagi támogatását, Kőszeginé Tóth Juditnak, a Zempléni Gombász egyesület elnökének elsősorban a tábor szervezésében nyújtott segítségét. Boros Lajosnak a tábor vezetésében a helytállását,Tatay Lászlónak, helyi természetismerőnek a túravezetői segítségét, helyismereti beszámolóit, Timkó Ritának a közreműködését.
